Nagycenk

Az Ikva és Arany-patak völgyében elhelyezkedő települést oklevélben 1291-ben említik először, a későbbi forrásokban pedig két különálló faluként kerül megemlítésre. A középkorban a Kanizsai és Nádasdy családok tulajdonában volt, amelynek emléke a faluközpontban álló egykori Nádasdy-kúria, a későbbi Fehér Ló Fogadó. A falu a XVII. században került a Széchényi család birtokába Széchényi György érsek idején, és a XVIII. század közepétől, a mai kastély főépületének felépültével a család birtokközpontja lett. A település története szorosan összeforrt a család történetével és Széchenyi Istvánnal, aki apjától Széchényi Ferenctől Cenket megörökölte. A két településrész 1892-ben egyesült Nagycenk néven.

Látnivalók:

Széchenyi-kastély:

2020-23 között zajló rekonstrukciós munkálatok során az Öregkastélyt, a Széchenyi-szárnyat, a Virágházat, a Pandúrházakat, valamint a kastélyparkot is rekonstruálták, és megújult a Széchenyi Istvánt, mint államférfit és mint magánembert is bemutató tárlat. 2023. december 15-től a megújult kastély újra fogadja a látogatókat.

Hársfasor

Szoborpark: A Hársfasortól keletre, egy helyi kezdeményezésre létrehozott, a II. világháború után eltűntnek hitt vagy megrongálódott barokk köztéri szobrok bemutatására vállalkozó szoborpark jött létre, számos kuriózumnak számító szoborral, például Magyarország egyetlen köztéri Szent Tekla szobrával. 2020-ban az egykoron a Hárfasor végén álló, barokk remetekápolna eredeti rajzok alapján rekonstruált épületével gazdagodott a szabadon látogatható park, közvetlenül a Hársfasor mellett.

Múzeumvasút: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) által 1972-ben létesített 760 mm nyomtávolságú múzeumvasút 3600 méter hosszan kanyarog. Az állomásépület mellett XX. század elejéről származó mozdonyokat és vagonokat bemutató szabadtéri kiállítást láthatnak, amely Széchenyi István magyar vasút fejlesztésben betöltött központi szerepének állít emléket.

Alkotóház: Az 1790-ben épült, egykori ispáni lakásban kapott helyet az Alkotóház, mely a helyi programok fontos színtere.

Szent István király-templom és Széchenyi tér: A mai háromhajós, neoromán stílusú templom terveinek elkészítésével a már Döblingben tartózkodó Széchenyi István Ybl Miklóst bízta meg. A tér központi, emblematikus eleme Széchenyi István egész alakos bronzszobra.

Széchényi-mauzóleum és Sírkert

Bár nem Nagycenk szülötte, de a Széchenyi család leszármazottai mellet kimagasló személyiség Bokor Nándor, aki újító lelkületű kovácsmesterként létrehozza a Bokor Nándor-féle gépgyárat Cenken. A gyár termékei a kor ipari kiállításairól számtalan kitüntető címet hoztak el és 1885-ben Ferenc József arany érdemkereszttel jutalmazza Bokor Nándor munkásságát. A gépgyárban készültek az ún. cenki ekék (vas ekefejek) és a Bokor-féle vetőgépek, melyek rendkívül népszerűek voltak a XIX. század második felében. 1896-ban halt meg, sírja a nagycenki temetőben van, amit a hagyomány szerint a régi nagycenki templom keresztje díszít. Anekdoták szólnak Nagycenken Bokor Nándor ceruzáiról, amit Ferenc Józseftől kapott. Amikor a cenki iskola gondnokaként meglátogatta a tanulókat, magával vitte a nevezetes ceruzákat. Az volt a legnagyobb kitüntetés az iskolában, ha valaki írhatott Ferenc Jóska ceruzájával.

Galéria
Elérhetőség
GPS: 47.608155 / 16.697922