Széchenyi-kastély Nagycenk
A Széchenyi család cenki rezidenciája, Magyarország nemzeti emlékhelyeként, a Magyarország fejlődéséért munkálkodó család és Széchenyi István életének és munkásságának állít méltó emléket.
A Nagycenken található mai kastély középső főépülete („Öregkastély”) ill. a díszes francia kert Széchényi Antal generális és felesége, Barkóczy Zsuzsanna idején épült barokk stílusban, 1750-es években. Ebből az időszakból a homlokzaton látható címer, a sala terrena és az emeletre vezető barokk lépcső, valamint az főépület keleti részén, a 2016-ban helyreállított rokokó kápolna maradt meg.
Széchényi Antal özvegyének halála után Széchényi Ferenc vette át birtokközpontot és klasszicista stílusban építette át, valamint létrehozta a kastély körül az angolparkot. Itt tárolta azt az értékes könyv, kézirat, ásványgyűjteményt, és az érem és térképgyűjtemény egy részét, amit 1802-ben felajánlott a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár javára. 1820-ban Széchenyi Istvánra szállt a kastély, aki központi épületére derékszögben kapcsolódó oldalsó szárnyakkal (a keleti Lovarda és nyugati Széchenyi-szárny) bővítette az épületegyüttest.
A nyugati szárnyban, Magyarország először, kör alakú medencés, zuhanyozásra is alkalmas fürdőszoba, valamint angol mintára öblítéses WC készült Széchenyi István kezdeményezésére, a kastélykert pedig Széchenyi Béla idejében gázvilágítást kapott.
Idősebb fia, Széchenyi Béla idején teljesedett ki az angolpark, közép- és kelet-ázsiai expedícióiról hozott számos növényritkasággal.
A kastélyegyüttesben a II. világháború bombázása nem tett nagy kárt, de kommunizmus annál inkább, a gazdátlan épület kis híján az enyészeté lett, berendezését széthordták. A kastély szomorú sorsára az 1950-es évek végén figyeltek fel, és ekkor született az a döntés, hogy a Legnagyobb Magyar egykori otthonát meg kell óvni. Így elsőnek tető került az átázott falakra az 1960-as évek elejére. Ezt követték a belső felújítási munkálatok, és az épület további funkciójának meghatározása. Környei Attila kezdeményezésére Széchenyi István egykori otthonába a Legnagyobb Magyarnak emléket állító kiállítás került. A munkálatok befejezése után 1973. szeptember 21-én nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum, az épületegyüttes középső, úgynevezett „Öregkastély” részében, mint a Soproni Liszt Ferenc Múzeum kiállítóhelye. A felújítási munkálatok nem értek véget ezzel a kastélyban. Hamarosan a kastélyegyüttes keleti szárnya, az egykori istállók felújítása fejeződött be, majd 1985-ben a kiállítás területe tovább bővült, amikor Széchenyi-szárny felújításával. A kiállítás 1991-ben Széchenyi István születésének 200. évfordulójára újult meg, ekkor önálló múzeumi státuszt is kapott.
2016-ban a kastélyt nemzeti emlékhellyé nyilvánították, a magyar történelemben és kultúrában kimagasló szerepet játszó Széchényi család örökségének kimagasló emlékeként.
2020-23 között zajló rekonstrukciós munkálatok során az Öregkastélyt, a Széchenyi-szárnyat, a Virágházat, a Pandúrházakat, valamint a kastélyparkot is rekonstruálták, és megújult a Széchenyi Istvánt, mint államférfit és mint magánembert is bemutató tárlat.
A Széchenyi-kastély parkja 2023. október 1-től kedd-vasárnap 9:00-17:00 között látogatható. (a belépőjegy egyszeri belépésre jogosít)
2023. december 15-től a megújult kastély hétfő kivételével kedd-vasárnap 9:00-17:00 között fogadja a látogatókat (pénztárzárás 16:30)
