Fertőrákos

Soprontól 10 km-re, a Fertő tó partján helyezkedik el. Magyar és német nevét (Kroisbach) a településen keresztül folyó, rákokban gazdag Rák-patakról kapta, mely a Fertőrákosi-öbölben torkollik a Fertő tóba. Az egyetlen olyan község Magyarországon, amit kőfal övezett, szinte minden épülete műemlék. Fertőrákos már a római korban ismert volt, erről tanúskodik a Kőfejtő és a Mithras-szentély is. A terület a XI. században a Szent István király által alapított győri püspökség legnyugatibb birtoka lesz. Középkori oklevelekben már 1199-ben feltűnik a település neve Rakus-ként. Fertőrákos neve a középkorban Sopron városvezetése és győri püspökök közötti pereskedéssel kapcsolatban bukkan fel gyakran a forrásokban, majd a XVI. század végétől, a török hódoltság ideje alatt, a győri püspökök székhelye lesz. A javarészt németek lakta Fertőrákos életében a német anyanyelvű lakosság 1946-os kitelepítése lesz a következő sorsfordító esemény. A Németországba kitelepített német ajkú lakosság helyére a Felvidékről elűzött magyar családokat telepítettek le.

Látnivalók:

Mithras-szentély: A Fertőrákost és Fertőmegyest összekötő kerékpár út mellett található a perzsa Napistennek, Mithras-nak szentelt római kori szentély. Az elhagyatott barlangszerű szentélyt 1866-ban közel egy időben Malleschitz György kőfaragó és ifj. Stornó Ferenc fedezte fel, id. Stornó Ferenc pedig a feltárásában vett részt és faragott mészkőből boltozatot épített a szentély fölé. Jelenleg tavasztól őszig tekinthető meg.

Ásványmúzeum: Makovnik István és családja 45 évi gyűjtőmunkája látható a kiállításon. 2000 db különböző színű és formájú kalcitkristály, valamint 400 db ősmaradvány tekinthető meg itt.

Kőfejtő-Barlangszínház: A területen évmilliókkal ezelőtt a Pannon-tenger hullámzott. Napjainkban egy európai színvonalú létesítmény, a felújított Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház várja a látogatókat.

Pellengér: A település központjában található az ország egyetlen köztéren megmaradt XVII. századi pellengére, szégyenoszlopa. A falu a 16. század 30-as évei elején új börtönt építtetett a piactéren a föld alá, fölé pedig tornyot helyezett, ami a most is álló pellengér volt.

Püspöki-kastély: A kastély arculata a XVI. század végétől a XVIII. század közepéig tartó építkezésekkel formálódott, három győri püspök által, kiknek családi címerét az emeleti ablakok felett láthatjátok. Széchényi György idején alakult ki a kastély U-alakja, Keresztély Ágost alatt történt a török által 1683-ban feldúlt kastély újjáépítése, és végül Zichy Ferenc püspök nevéhez fűződik a püspöki kastély végső kiépítése és rokokó díszítése. A műemlék jelenleg nem látogatható, újrahasznosításra vár.

Középkori városfal: A XVI. századból származó 4 méter magas, lőrésekkel épült falakat ma is láthatjuk a falu Fő utcáján. Az alsó városfal egy bástyatoronnyal egészül ki. A régi városfal által határolt településmag 1969 óta műemléki védelem alatt áll. Az alsó városfalnál találjátok a Kitelepítettek emlékművét, amely a helyi német nemzetiség 1946-ban történt kitelepítésének állít emléket.

Fertőrákos környékén a fennmaradt középkori városfalon kívül, Macskakő várának falai is emelkedtek. Ez a szinte bevehetetlennek hitt vár, több mint két évtizeden át (1441-1464 között) folyamatos összetűzésbe került Sopron városával. Birtokosai gyakran váltották egymást, kihasználva azt a helyzetet, hogy 1441-től Sopron és környéke Habsburgok jelzáloga volt, ezzel szemben Rákos és Macskakő vára a győri püspök és magyar király fennhatósága alá tartozott. A várból huszita zsoldosseregek portyáztak és fosztogatták a környéket. A várat 1464-ben földig rombolták, helye azóta a legendák homályába vész.

Helytörténeti kiállítás: Helytörténeti gyűjtemény, egyházi és egyesületi zászlók, téglamúzeum, parasztszoba, eredeti füstös konyha, borospince gerendapréssel, istálló és egy 40 méter mély kút látható itt. Az udvar végébe épült pajtában régi szőlőművelő eszközök, mezőgazdasági gépek és kádár szerszámok láthatók.

Római katolikus templom: A templom a község közepén áll. Olyan magas épület, hogy a falu minden pontjáról látható. Felső emeletén félköríves alakú harang szoba van három haranggal. A magas, erős tornyot kőkorlátos erkély övezi, amely megfigyelőhelyül szolgált a török portyázások idején. Békésebb időkben tüzek megfigyelésére használták, s talán arra, hogy a Sopron felől érkező vendégekről hírt adjanak a faluban várakozóknak.

Vízimalom napórával: A településen a mindennapi megélhetéshez szükséges lisztet három malom állította elő. Ezek közül napjainkra csak egy maradt meg. Homlokzatán napóra és Madonna-kép látható.

Szárhalmi-erdő: A Szárhalmi-erdő a Lajta hegység nyúlványa, a Fertő menti dombsor tagja. A védett terület különlegessége az, hogy élővilága a Keleti-Mészkő Alpok és a Kis-Kárpátok mészhegyei között tölt be „híd-szerepet”. A Nemzeti Park különleges szépségű része a 412 ha kiterjedésű erdős-dombos Szárhalmi erdő. A geológiai és éghajlati viszonyok részben hazánk kontinentális tájaival, részben a délies, szub-mediterrán tájakkal mutat rokonságot, mely az itteni erdők különlegességét eredményezi.

Páneurópai Piknik Emlékhely: Fertőrákosról Sopron felé érdemes kis kitérőt tenni a Páneurópai Piknik emlékhelyhez. Kellemes sétával, fotók segítségével tanúi lehetünk a keletnémetek 1989-es határáttörésének. Az esemény 30. évfordulójára épült Látogatóközpont egy akadálymentesített 200 négyzetméteres könnyűszerkezetes épület, amely minden év áprilisa és októbere között tart nyitva. A létesítmény fő funkciói: közösségi információs tér, múzeumi kiállítótér, kávézó, szociális helyiségek. Az épületben egy interaktív emlékkiállítás is vár benneteket a Páneurópai Piknik 1989-es eseményeiről. Az Emlékpark szabadtéri területén a projekt részeként az információs táblák frissített tartalommal és modern formában újultak meg. Helyet kaptak olyan a sétányba süllyesztett taposókövek, melyek ismertetik a főbb történelmi eseményeket.

Sziklai Benge tanösvény: Az ösvényt bejárva a fertőrákosi kőfejtő, a Fertő melléke és a Fertő-Hanság Nemzeti Park természeti értékeivel találkozhatnak látogatóink. A kilátópontokon kialakított tematikus bemutatóhelyek segítségével megismerhetik a fontosabb élőhelyeket, az ösvény mellett előforduló védett növény- és állatfajokat, a jelenlegi és a múltbeli tájhasználatot.


Galéria