Ágfalva

Közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el. A falu nevének első írásos említése 1194-ből származik, Dág néven a borsmonostori (Klostermarienberg, ma Ausztria) ciszterci apátság birtoka volt. Sopron városa 1390-ben szerezte meg és 1848-ig annak jobbágyfaluja maradt. Ágfalva neve az I. világháború után vált ismertté; az 1921. augusztus 28-i és a szeptember 8-i ágfalvi harcok következménye az 1921-es soproni népszavazás.

Látnivalók:

Ház-hegyi kilátó: A 332 méter magas „Hausberg” (Ház-hegy) szinte rákönyököl Ágfalva délnyugati szélére. 1998. május 1-je óta emelkedik a 6 méter magas kilátó, melyet a falu lakosai építettek. Gyönyörű kilátás nyílik innen Ágfalvára, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák falvakra és a Somfalvi-síkságra.

Evangélikus templom: 1784-ben a templom alapjának előkészítésekor - a soproni evangélikus templomhoz hasonlóan - facölöpöket vertek a földbe, így biztosítva a megfelelő alapozását az ingoványos talajon. 1781-ben a II. József által kiadott türelmi rendelet engedélyezte az evangélikusoknak imaházak építését, de torony és harang nélkül. Ezután épült fel az evangélikus imaház, de tornyot csak 1870-ben építettek hozzá, neogót stílusban a soproni Handler Nándor tervei alapján.

Ágfalvi Tájház: A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes épületében kapott helyet. A családi ház - egy 230 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel - ad helyet a gyűjteménynek. A 2008-ban helyi kezdeményezésre létrejött tájház a helyi német nemzetiség néprajzi értékeit mutatja be.

Római katolikus templom: Késői barokk római katolikus templom, 1790-92 között épült.

Fürtös bodza tanösvény: Ágfalván ér véget az Asztalfőtől induló 7,5 kilométer hosszú tanösvény, külön fejezetet szentelve Magyarország első kőszénbányájának, Brennbergbányának és Brennbergbánya-Ágfalva közötti bányavasútnak bemutatására.

1753-ban nyitották meg a közeli Brennbergbányán Magyarország első szénbányáját. A magyarországinál fejlettebb osztrák iparnak és Bécs városának szüksége volt a szénre, de a szén szállítása megoldatlan volt. Ágfalvi vasútállomáson létesítettek egy átrakót, ahova először lovas szekerekkel szállították a szenet. Az erős igénybevételt a lovak nem bírták, 3-4 év után elpusztultak. Ezután építették ki a keskeny nyomtávú bányavasutat Brennbergbánya és Ágfalva között, amelyen kezdetben lóvontatással majd gőzmozdonyokkal oldották meg a szállítást. 1951-ben a brennbergi bánya bezárásával a vasút elvesztette jelentőségét és síneit felszedték.

Galéria