Hegykő

Hegykő a Fertő-táj világörökség és a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. Nevét egy pogány időkből származó – áldozati (szent) kőről kapta. Már a bronzkortól lakott települést 1262-ben említi először egy oklevél Igku (ejtsd: igykü) néven (jelentése: szent kő) ami később Hegykővé alakult át. A honfoglalás után a terület a Kér törzs, később a soproni vár tulajdonába került. A következő évszázadban több birtokosa is volt a településnek (Kanizsaiak, Nádasdyak, Esterházyak, máriacelli bencések, Széchényiek), míg 1771-től végleg a Széchényi család birtoka lett. 1971-ben a településen termálfürdőt hoztak létre, melynek köszönhetően kiemelkedő turistacélponttá vált. A község gazdag éves programkínálatából kiemelkedik, a Fertő-táj településeivel karöltve megrendezésre kerülő Tízforrás Fesztivál és a Kézműves Sörök és Pálinkák Fesztiválja.

Látnivalók:

Sá-Ra Termálfürdő: A hegykői termálfürdő a Fertő-táj védett természeti környezetében, fedett és nyitott medencékkel, kiváló minőségű gyógyvízével egész évben várja a gyógyulni, sportolni, vagy éppen csak pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégeit. A Sá-Ra termálvíz igen sok oldott anyagot tartalmazó nátrium-kloridos alkáli-hidrogénkarbonátos jellegű, kissé kemény, fluoridos, kénes gyógyvíz, melynek jelentős a jodid tartalma. 55 °C hőmérséklettel 1434 méteres mélységből hozzák a felszínre.

Szent Mihály templom: Schiller János tervei alapján 1904-ben épült neoromán stílusban. A templomban lévő szószéket fertőrákosi mészkőből készítették el. A templombelső kifestése Prokop Péter pap-festőművész nevéhez fűződik. Öt freskója 1956-ban készült el.

Csipkeház: A templom mellett, a bíró egykori házában létrehozott Csipkehá,z a "megyerikumok" között számon tartott, egyedülálló höveji csipkegyűjtemény bemutatásával várja a látogatókat. A több mint 100 éves ház maga is különlegesség, ritkaságnak számító kemencéivel és tisztaszobáival.

1 Csepp Pálinka: A madármegfigyelő-szabadidő parkkal szemben található a 105 éves “Masina-ház”, amelynek teljes felújítását követően, 2015-ben nyitotta meg kapuit az 1 Csepp Pálinka látvány pálinkafőzdéje. 2015-ben Magyarország legjobb pálinkáját főzték itt, 2018 és 2020 között pedig minden évben "Magyarország legeredményesebb pálinkafőzdéje" címet nyerték el. Előzetes bejelentkezéssel csoportok számára kóstolásra is van lehetőség.

Nádak útján tanösvény: A Szent Mihály-templomtól indulva a Fertő tó, illetve a Hegykői főcsatorna felé (a „Nádak útján” tanösvényt jelző tábla mutatja az utat) elhaladunk az egykori népiskola épülete (ma pálinkafőzde) és egy játszótér mellett, majd követjük az előbb aszfalt-majd földutat egészen a Vasfüggöny Emlékhelyig.

Vasfüggöny emlékhely: Hegykő határában az eredeti helyén láthatjuk, milyen volt egykor a vasfüggöny. Az emlékhely nagyrészt korabeli anyagok felhasználásával készült. A műszaki zár három korszaka látható itt egy 40 méter hosszú szakaszon. A vasfüggöny történetét a helyszínen tájékoztató táblák mutatják be.

Szent kő: A legenda szerint a mai Hegykő területén a pogány időkben egy áldozati kő állt. A honfoglaló magyarok ennél a ligetben álló magányos kőnél mutatták be áldozataikat isteneiknek. Ez a legenda elevenedett meg 2008 őszén, amikor Hegykőn a Hősök Kertjében felállították a Szent Kő emlékművet. A pogány áldozati kő a kereszténység felvétele előtti időkre utal. A Fertő tó keletkezéséről szóló egyik legendában (Korsós lány legendája) is fontos szerepet játszik.

„A Fertő helyén valamikor két falu volt. A nagyobb falut Leányfalunak hívták. Egyszer a falu legszebb lánya vízért ment a kútra. Miután megtöltötte a korsóját és elindult hazafelé, találkozott egy öregemberrel. Az öreg vizet kért a lánytól, aki azonban nem adott neki. Alig ment pár lépést, amikor megbotlott egy kőben és elesett. A korsójából folyni kezdett a víz, ami csak folyt, csak folyt és egyre több és több lett. Majd olyan sok lett, hogy elöntötte a falut, azután a többi hat falu is víz alá került. Így keletkezett a Fertő, és az a kő, amelyben a lány megbotlott, lehet a település névadója is.”

Galéria