Fertőszentmiklós

A város már Kr. e. 3500-2500 körül is lakott volt, de jártak itt a római impérium hadseregei is. 1228-ban említik először oklevélben Terra Neweg névalakban. A tatárjárás idején a majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akiknek a védőszentje Szent Miklós volt. Így történhetett, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el. 1535-ben a Dunántúl leghatalmasabb földesura, Nádasdy Tamás birtokába került, 1719-től pedig Esterházy birtok lett. A várost 1683-ban törökök dúlták fel. Nevét 1906-ban a két önálló település, Szentmiklós és Szerdahely egyesülésekor kapta.

Látnivalók:

Római katolikus templom: A régi templom oldalfalai eredetileg gótikus stílusban, a XIII. században épültek. A Bécs ellen vonuló török sereg 1683-ban felégette a templomot, 1724 körül épült fel újra, de akkor már a mai barokk formában.

A templomtorony tetején a keresztet egy ágyúgolyóba ágyazták. A harminc centiméter átmérőjű vasgömb török eredetű, a legenda szerint egy helybéli vitéz lábát vitte le, és amikor a sérültet hazaszállították, föltették a szekérre az ágyúgolyót is.

Szeredi-kegyhely: Egy hatalmas vihar alkalmával villám sújtott a szoborba s a tartóoszlop darabokra tört, a szobrot maga alá temette. Romeltakarítás alkalmával, csodálattal látták a hívek, hogy a szobor teljesen sértetlen. Ennek az eseménynek híre ment és a XV. század végétől zarándokhelyként tekintettek rá.

Kilátó: A temető mellett, az Agghegy utcában található a város kilátója, amely 2014-ben került átadásra. A körülbelül 12 méter magas kilátó ingyenes látogatható. A legfelső szintről nagyszerű panoráma nyílik a Fertő tóra, a Kisalföldre, az Alpokaljára.

Meidl Airport: A repülőtér 1997-ben nyitotta meg kapuit és azóta is nyitva áll a nemzetközi forgalom számára. A repülőtéren sétarepülési, taxirepülési, ejtőernyőzési és pilótaképzési lehetőségeket biztosítanak az érdeklődők számára.

Bezerédj kúria: A fertődi útelágazásnál látható a Bezerédj család kúriája. Ebben a kúriában született Bezerédj István, a reformkor kimagasló politikusa és szónoka, a „magyar Démoszthenész”. Itt élt első feleségével, Bezerédj Amáliával, aki a magyar óvodaügy és gyermekirodalom úttörője. Az épület jelenleg egy ipari vállalkozás telephelyének irodaépülete.

A település másik híres szülötte Felsőbüki Nagy Pál, reformkori politikus. Az ő szónoklata hatására ajánlotta fel Széchenyi István az 1825-ös országgyűlésen birtokainak egy éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia javára.




Galéria