Fertőd

A Fertő-táj világörökség legismertebb és leglátogatottabb települése Fertőd. Műemlékein, egyéb nevezetességein kívül a térség kulturális központja. Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta, az Árpád-korban már meglévő település után. 1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptemberben Süttört is Fertődhöz csatolták közigazgatásilag.

Látnivalók:

Esterházy-kastély: A 126 szobás, melléképületekkel, 200 hektáros parkkal övezett palota az ország leghatalmasabb kastély együttese, Európában a 3. legnagyobb. Az épület középpontja az emeleti díszterem és az ahhoz kapcsolódó zeneterem. A díszterem alatti nyári ebédlő a barokk kertet köti össze az épülettel. A ma is csaknem 200 hektár alapterületű kertkompozíció struktúráját a kastély fókuszából kiinduló három sugárirányú látványtengely („lúdláb-allé”) szabja meg, amelyek a partner (nyitott barokk díszkert) mögött a nagy kiterjedésű mulatóerdőben, fácánosban és vadaskertben folytatódnak.

A kastély együttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Joseph Haydn is.

Marionettszínház: A Marionettszínházat a 19. században többszintes magtárrá alakították, ekkor belső díszítményei teljesen elpusztultak. A külső homlokzataiban is megváltozott épület 2013 májusára visszakapta eredeti barokk megjelenését. A Marionettszínház - akárcsak Haydn idejében - koncert- és előadóteremként funkcionál, otthont adva klasszikus zenei és jazz koncerteknek.

Lés-erdő: A mai is csaknem 200 hektár alapterületű kertkompozíció struktúráját a kastély fókuszából kiinduló három sugárirányú látványtengely („lúdláb”-allé) szabja meg, amelyek a parter (nyitott barokk díszkert) mögött a nagy kiterjedésű mulatóerdőben, fácánosban és vadaskertben folytatódnak. A kastély mögötti francia kert sugarasan futó ösvényei az egykori mulatóerdőben, Lés-erdőben folytatódnak. A mulatóerdő legjelentősebb fennmaradt épülete a kínai ház/pavilon, a Bagatelle.

1773-ban Mária Terézia I. Esterházy (Fényes) Miklósnál vendégeskedett Eszterházán. A herceg a császárnő tiszteletére építtetett egy nyolcszögletű kínai mulatóházat. Mária Terézia rákérdezett az épület építési költségeire. Esterházy Miklós csak legyintett egyet a kérdésre és azt válaszolta: „Ach, eine Bagatelle”- „Ó, semmiség!” Az anekdota szerint innen származik a név, de valójában a kínai pavilon 10 évvel Mária Terézia látogatása után, 1783-ban épült. Napjainkban a régészeti feltárások és az ábrázolások alapján rekonstruált épületet tekinthetik meg.

Sírdomb: Eszterháza kertjének újjáélesztője IV. Esterházy Miklósné, szül. Cziráky Margit utolsó kívánságának megfelelően készült ez a sajátos hangulatú kis park, amelyet egy mesterséges dombon alakítottak ki a kastélytól északra, a Hanság mocsarában. A domb tetején rózsalugas védi a hercegi pár kettős sírját. A sírdomb 2008-ban védett nemzeti sírkert lett, és csak alkalmanként látogatható. 2019-ben itt temették újra XII. Esterházy Antalt, a szülei által megálmodott sírkertbe. Fiának, XIII. Esterházy Antalnak Fertődön az Esterházy-kastélyban van lakosztálya.

Muzsikaház: Eredetileg Joseph Haydn és az Esterházyak zenészeinek és énekeseinek lakóháza, patika és orvosi lakás volt. Itt találjuk a Helytörténeti kiállítást is, amely Süttör és Eszterháza múltját mutatja be.

"Kiskastély”: A köznyelvben csak "Kiskastélynak" nevezett épület volt a Jószágkormányzóság, az uradalmat irányító tisztek székhelye. Az U alaprajzú egyemeletes épület tömbje összeépült a Marionettszínházzal, ami 1773-ra, Mária Terézia látogatására már készen állt. 2015 végére fejeződött be az egykori jószágkormányzói épület – az úgynevezett Kiskastély – felújítása, amelyben a Barokk színháztörténeti kiállítás, rendezvényterem, valamint a rendezvényközpontot kiszolgáló helyiségek (próbatermek, öltözők) kaptak helyet.


Narancsház: A Narancsház és Kiskastély közötti összekötő szárnyat, ahol helyet kaptak a zenei kurzusokra, előadásokra érkezők szobái, próbatermei; ide kerültek a kastélybéli munkaszervezet irodái és kiszolgáló egységei is. A Marionettszínház műemléki felújítása a mögötte lévő Víztoronnyal és a Narancsházzal együtt 2014-ben ICOMOS-díjat, a Jószágkormányzói épület felújítása pedig 2016-ban Építőipari Nívódíjat nyert.

Cziráky Margit Rózsakert: IV. Esterházy Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő idején élte Eszterháza második fénykorát. A helyiek által rajongva tisztelt grófnő 1908-ban álmodta meg és építtette az eredeti rózsakertet, amely felújítása után 2016 júniusában nyílt meg a látogatók előtt.

Őrségépületek (Gránátos házak): A kastély kapujával szemben találhatók. Az árkádos, barokk épületekben lakott a fegyveres testőrség. Az Esterházy-családot megillette az a jog, hogy saját egyenruhás testőrséget tartson. A 150 főnyi testőrség magas növésű - átlagosan 180 centiméteres - ifjakból állt. Egyenruhájukat a herceg maga tervezte: sötétkék kabát piros hajtókával, fehér mellény és harisnya, fekete medveprém kucsma sárga ellenzővel.

Szent Kereszt templom: Fertőd Eszterháza településrészének modern templomának építését Koloszár György plébános kezdeményezte. A munkákat 1984-ben kezdték meg, és az Szent Kereszt-templomot 1985. június 2-án szentelték fel. A modern vonalú templom tágas, világos belső terekkel rendelkezik.

Szent András templom: A falu temploma 1889-ben épült, Zatzka Lajos bécsi műépítész tervezte. Az épület az észak-német gót templomok mintájára készült. Falait kívülről nyerstéglából emelték, homlokzatán egy nagyobb torony és két kisebb oldaltornyocska látható. A nagy toronyban 4 harang lakozik.




Galéria