Fertőboz

Fertőboz a Fertő déli partját övező dombsor és a tó nádasa között helyezkedik el. A Fertő-Hanság Nemzeti Park része, a Fertő-part legkisebb településeként tartják számon. Nevét a bodzából eredeztetik, amit virágzásakor bodzafesztivállal ünnepelnek a fesztivál helyszínéül szolgáló festői Julianus-völgyben. A falunak 270 éven keresztül a Széchényiek/Széchenyiek voltak a birtokosai. Ezért az 1921-es népszavazáskor, bár a falu lakosságának 80 %-a német ajkú volt, a többség mégis Magyarországra adta le a voksát. „Hálaként” 25 év múlva szinte a teljes német nemzetiséget kitelepítették a faluból.

Látnivalók:

Gloriette: A település szó szerint kiemelkedő látnivalója. A napóleoni háborúk idején 1800 októberében, (Habsburg) József főherceg és nádor, a megyei nemesi seregek vezéreként Széchényi Ferenc társaságában többször felkereste a dombtetőt, hogy a táj szépségét csodálják. Ezeknek a látogatásoknak emlékére építette Széchényi Ferenc a fertőrákosi mészkőből készült emlékcsarnokot.

Szentháromság templom: A település feletti dombon áll az 1732-ben épített Szentháromság templom. A XVIII. század végéig a falunak nem volt saját plébánosa, így addig a hidegségi plébános teljesített itt szolgálatot. A falu első helyi plébánosának, Gemeindewiese Ádámnak a sírkövét (1781-ből) a fertőbozi temetőben találjátok.

A legenda szerint egy kisgyermeket a községi réten találtak elhagyatva. Valószínűleg vándorló emberek hagyták el, hogy ne kelljen gondoskodni róla. A falusiak elvitték a Széchényi grófhoz, aki a község rétje (Gemeindewiese) után nevezte el, és az Ádám keresztnevet adta neki. Felnevelték, ő lett Fertőboz első papja.

Földalatti pincesor: A közel 100 m hosszú, domboldalba vájt pincerendszert 1811-26 között a Széchényi Ferenc által alapított Bozi Borűzési Rt. hozta létre. A földbe vájt, félkör alakú vájatot téglával rakták ki. A keletre néző hegyorom kellően hűvös bejáratot, a tetőn végighúzódó fák az egész pince rendszernek jó klímát biztosítanak.

A 18. sz. közepén a Hársfasor végén egy remete élt. A legenda szerint ő oktatta Fertőboz, Hidegség, Homok és Hegykő lakosságát a zöldségtermesztésre, ami a halászat, nádaratás és a borászat mellett egyre inkább a környékbeli földművelők legjelentősebb bevételi forrása lett. A „fertei földeken” termelt zöldség keresett termék volt a soproni és a bécsi piacon is.

Galéria