Szent István-temetőkápolna - Nagylózs
A Soprontól 20 kilométerre, Nagylózson találtok egy kuriózumnak számító, aprócska templomot a falu felett magasodó temetődombon.
A templom építésének pontos ideje kérdéses, Szent István király szentté avatása (1083) és a 13. század közepe között épülhetett. A XI. század végi alapítással kapcsolatban egy legenda is él, a lózsi néma szüretről.
Szent László király egyik országjáró útjában elvetődött Sopron vármegye déli részére, a sopron-megyei besenyő utódok szép földjére is, ahol az urak mindenütt nagy tisztességgel, a föld fiai pedig kitörő lelkesedéssel fogadták. Annál jobban feltűnt a királynak és kíséretének, hogy a Lozs nevezetű községben nem jött senki eléjük, néma és kihalt volt a falu. A házak fölötti dombokon annál élénkebb, annál pezsgőbb volt a sürgés-forgás. Ott volt a nép apraja-nagyja. Szüreteltek. Hanem az a szüret is egészen szomorú és hangtalan volt. ... Ez a némaság a hegyen szöget ütött a király fejébe. Nem restellte a fáradságot, néhány úr kíséretében oda lovagolt. És látja ám, hogy valamennyi szüretelőnek, még a gyermekeknek is fel van peckelve a szája, hogy egyetlen szemét se ízlelhessék meg az édes szőlőnek. A földesúr rendelte így. A király roppant haragra lobbant és a kegyetlen, irigy, fösvény földesurat gazdáival, vincelléreivel és s csőszeivel együtt nyomban béklyóba verette.
A Szent István temetőkápolna teljes fala, a román kori építészetre jellemző szabálytalan kő lapokból álló, az ún. halszálkás falazással készült, ami egyedülállóvá teszi Magyarországon. A templomdomb körüli mocsaras területről a középkorban a település lakossága a falu mai területére költözött, ahol a felépült a település földesúrainak (Lózsi-Viczai család) kúriája a mai Solymossy-kastély (19. század végén épült) helyén, és közvetlen mellette a mai barokk Szent Lőrinc templom középkori elődje. A Szent István-templom elhagyatottá vált, a helyreállítások során készültek a 17. századból származó támpillérek, hogy a templom összedőlését megakadályozzák. Jelentős renoválás a 18. század közepén volt, amikor barokk átalakításoknak köszönhetően befalazták a román kori nyílásokat. A 19. század közepén készült a nyugati oldalon látható neogótikus előcsarnok a toronnyal. A templom műemléki helyreállítása 1982-ben történt a román kori állapot rekonstruálásával, a neogótikus előcsarnok érintetlenül hagyásával.
A temetőkertben találjátok a Solymossy család 1869-ben épült, neogótikus családi kriptáját is.