Szent György-templom
Az 1390-es években épült templom a belváros szívében, a Szent György utcában található. Alig észrevehető, hiszen megbújik a lakóházak között, s templomtornya is csak a Várkerület felől látható.
A templom története egy gyilkossági üggyel függ össze. Az egyik elkövető, Schmuckenpfennig János Büki János meggyilkolását követően, vezeklésül adományozta a Szent György utcai telket templomépítés céljából. A gótikus templom a XIV-XV. században még különálló épület volt bélleletes kapuzattal, Szent Györgyöt és Antiochiai Szent Margitot ábrázoló domborművekkel. A faragványokat a ma már barokk stílusú templom homlokzatán csodálhatjátok meg. 1555-től evangélikusok, 1674-től jezsuiták használták az épületet, akik kollégiumot és líceumot is építettek mellé. Az 1676-os nagy tűzvész martaléka lett a templomtorony, a feljegyzések szerint a harangok is megolvadtak a hőségtől.
Azt ezt követő évtizedekben több felújítás is történt, mellékoltárokkal bővítették, barokk stílusban alakították ki a belső teret. Ekkor készült el a ma is látható főoltár. 1867-ben ledőlt a templom Várkerület felőli barokk tornya, a ma is látható torony1882-ben készült. A két világháború súlyos csapásokat mért az épületre: 2 harangot rekviráltak, bombatalálat érte a templomot, a belső tér egy része, az ablakok, a tető is tönkrement. A II. világháború utáni műemléki helyreállításoknak köszönhetően vált ismét láthatóvá a templom gótikus bejárata.
A templom 1839-ben öntött Szent György harangja a legrégebbi soproni templomi harang, a híres soproni harangöntő családi vállalkozás, Seltenhofer Frigyes és Fiai Harangöntő Gyár munkája.
Itt található Magyarország legrégebbi működő orgonája is, orgonaszekrénye az 1753. évi állapotnak, játszóberendezése, belső szerkezete és orgonahangja az 1633-as hangszernek felel meg.
