Keresztelő Szent János (Johannita)-templom
Sopronban a johannita lovagrend 1217-ben telepedett le és a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomuk vélhetőleg az 1200-as években, a tatárjárás után épült a mai Bécsi utcában.
A soproni Keresztelő Szent János-templom Magyarország egyetlen középkorból fennmaradt, ma is működő johannita temploma. A Szent János Rend lovagjai a 13. század közepétől 100 éven át védelmezték Sopron Bécsi-kapuját, ispotályukban szegényeket ápoltak és fürdőházat is üzemeltettek a Várkerületen.
A rend tagjainak városból való távozása után (1347) elhanyagoltan állt, de a XV. század közepétől a városi polgárok adományainak köszönhetően kapta gótikus kialakítását. 1636-tól jezsuitáké lesz, akiket Draskovich György győri püspök hívott be Sopronba. A püspök bebalzsamozott múmiáját a templom alatti sírboltban temették el. A jezsuita rend feloszlatása (1773) után Meskó Jakab vásárolja meg 1779-ben, aki a káptalannak adományozza. 1886-1890 között ifj. Stornó Ferenc tervei alapján restaurálták. Keresztelő Szent János életének egy-egy jelenetének ábrázoló szárnyas oltár Stornó Ferenc alkotása. Az épület jelenleg nem látogatható, évente négyszer a szentmiséken van lehetőség a templom megtekintésére: Keresztelő Szent János születése (június 24.) és vértanúsága ünnepén (augusztus 29.), Draskovich György temetésének évfordulóján (április 26.) ill. a templom felszentelésének (május 8.) évfordulóján.
