Károly-kilátó

A Soproni Parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron második jelképe.

Az első faépítésű kilátótornyot Romwalter Károly 1876-ban saját költségén építtette a 398 méter magas Váris-hegyen. A fa kilátót elkészülte után Magyarország első városszépítő egyesületének, az 1869-ben alapított Soproni Városszépítő Egyesületnek adományozta. A kilátó állaga nagyon gyorsan romlott, ezért a városszépítők már 1902-ben helyreállíttatták. Szintén az egyesület kezdeményezésére épült meg 1936-ban a mai kő kilátó, amelynek létrejöttében két soproni építész, az Ybl-díjas Winkler Oszkár tervezőként, Füredi Oszkár pedig építésvezetőként vállalt szerepet. 1999-től a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe került. A kilátó része a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontnak, melynek részei: Gombocz Endre Természetismereti Ház, Kőhalmy Vadászati Múzeum és Látogatóközpont, Erdei élménypark és a Boszorkány meseösvény. A közel 21 méter magas torony kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg csúcsaira.

Az egykori Váris-hegyen Romwalter Károly nyomdász kezdeményezésére és anyagi támogatásával 1876-ban kezdődött egy fa kilátó építése. A mecénás legszívesebben a Karlsruhe nevet adta volna a helynek, ahol Muck Endrével, a „ soproni erdők atyjával” közösen létrehozott első turistautak megtétele után megpihent. A telekkönyvbe is ezt a nevet szerette volna bejegyeztetni, amikor rájött, hogy ez a név már foglalt, hiszen egy német város neve. Egy tollvonással megváltoztatta az elnevezést Karlshöhe-re, és azóta hívják a Váris-hegyet Károly-magaslatnak, és Károly-kilátó lett a neve Sopron egyetlen kő kilátójának.

A Károly-kilátó nyitva tartása decemberben és januárban a következők szerint alakul:
Hétfő: ZÁRVA
Kedd-vasárnap: 9:00-16:00

További információk: https://taegrt.hu/karoly-magaslati-okoturisztikai-...

Galéria
Elérhetőség
Sopron, Károly-magaslat
GPS: 47.666486 / 16.569014