Főúri lakoma - Eszterháza, a magyar Versailles
Lássuk, hogy egy 17. századi főúri mennyegzőn mire számíthatott a násznép.
Az esküvő megszervezésének csak kisebbik részét tette ki a meghívottak összeírása és a levelek kiküldése, bár egy olyan nagy és tekintélyes családnál, mint az Esterházyak, már ez is sok időt és energiát felemésztett. A szűk családon kívül (ami már önmagában hatalmas volt), meg kellett hívni a környék urait, a földbirtokán élő nemeseket, tisztviselőket, egyházi személyeket is. Az ültetési sorrend szerkesztése különösen időigényes volt, mert az esetlegesen egymással torzsalkodó urakat vagy családokat messze kellett ültetni egymástól. A rangokra és méltóságokra is nagyon oda kellett figyelni, hogy egy kisebb rangút ne ültessenek egy püspök vagy egy császári követ mellé.
Erre az időre már a elterjedtek a szakácskönyvek, a különleges alkalomra elsősorban francia és olasz szakácskönyvekből válogattak.
A legkedveltebb ételek közé a vadhúsok tartoztak, ami kifejezte a gazdagságot, valamint a különleges tengeri halak, illetve az osztriga. Kedvelt étkek voltak a különböző kocsonyák, a töltött hattyú vagy a sült páva. Az esküvői lakoma középpontjában természetesen megjelentek a torták is. Ez a pompa és ez a főúri világ ihlette ezt a receptet, amelyet megannyi titok övez és mai is visszarepít bennünket az Esterházyak tündérvilágába.
Eszterházy-torta (az eredeti recept)
Hozzávalók: Tészta: 10 db tojásfehérje, 30 dkg kristálycukor, 35 dkg darált dió vagy mandula. Krém: 20 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 15 dk darált dió vagy mandula, negyed vaníliarúd kikapart belseje, 5 cl rum, 1 ek citromlé
Elkészítés: A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, majd belekeverjük a diót. A masszából átlagos méretű (23-25 cm) átmérőjű 6 db kerek tortalapot sütünk.
A krémhez a cukorból kevert kevés víz hozzáadásával cukorszirupot készítünk, amit citromlével ízesítünk. A vajat a dióval/ mandulával habosra keverjük és hozzáadjuk a kihűlt sziruphoz. Rummal, vaníliával ízesítjük. A jól kihabosított krémmel kenjük meg a lapokat és a torta külsejét is. Tetejére fehér fondan kerüljön, amit csíkozzunk be pókhálóformára olvasztott csokival.
„A szakács műve múlandó, minél jobb, annál hamarabb elpusztítják! De ő maga titkos hős, jobbára ismeretlen, a konyha egyszerre szabadságának és száműzetésének helye!” (gróf Esterházy Pál nádor, 1635–1713)