Festőköz
Középkori eredetű sikátor, mely sok festőt megihletett. Neve azonban nem ebből eredeztethető.
Sopron középkori hangulatot árasztó sikátora a kékfestőkről kapta a nevét, akik itt vitték át vásznaikat az Ikva patak kanyarulatában egykor álló városi festőház padlására, amelynek nyitott oromzatán szárították a kelméket. A kékfestés gazdag múlttal rendelkezett Sopronban, a mai Magyarország területén először Sopronban tesznek említést kékfestőkről egy 1769-es forrásban, amelyben a város mesterembereit írták össze. A Festőközt a Kisvárkerület (Várkerület felső szakasza) egyik legrégebbi épülete, a Rejpál-ház mellett találjuk, majd a sikátoron átsétálva, az Ikva-patak hídján keresztül a Rózsa utcába jutunk, ahol számos középkori eredetű épületet található. Ezek közül a Rózsa utca 1-es számú ház falán láthatjátok jelölve, hogy a 18. és 19. században milyen magasan tetőzött a megáradt Ikva. Az utca a nevét hivatalosan 1869-ben kapta a johannita lovagok egykor itt működő rózsaolaj készítő műhelyéről (a rózsakertek (Rosengarten) a mai Virágvölgyben voltak). De már a 20. század elején felháborodtak a helyiek a névadáson, mert akkoriban az Ikva-patak nem éppen rózsaillatot árasztott. Sajnos ez a szocializmusban sem volt másképp, amikor a pamutipar szennyezte az Ikva vizét. Ezért a soproniak ironikusan azt mondták, hogy minden napszakban más színű a patak vize: reggel sárga, délután zöld, este pedig piros.
