Nagyboldogasszony - Bencés (Kecske) templom és Káptalanterem
A belváros szívében, a Fő téren helyezkedik el Sopron egyik legismertebb s egyben legősibb temploma, a Kecske-templom.
A templom eredete a 13. századig nyúlik vissza és a ferences rendi szerzetesekhez köthető, akik 1260-as években kezdték meg a gótikus templom és kerengővel ellátott kolostoruk építését.
A 14-15. század fordulóján, a Geissel család megbízásából átépítették, ekkor készült el a templomtorony a családi címerrel. Ebből származik a Kecske-templom elnevezés, amelyhez a szájhagyomány egy legendát is költött, de az elnevezés hátterében egy gyilkossági ügy áll. A korszak másik emléke a Kapisztrán szószék, amiről a hagyomány szerint Kapisztrán János prédikált 1455-ben, a híveket a török elleni harcra buzdítva.
A legenda szerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom, a valóságban azonban egy gyilkossági ügy van a háttérben. Ugyanis a Büki János-féle gyilkosság egyik elkövetője Geissel (magyarul: Kecskés) Henrik volt, aki maga vagy családja vezekléséül adományozta a pénzt a templom tornyának építésére.
A 16-17. században 5 országgyűlést tartottak a falain belül, itt koronázták meg III. Ferdinándot és két magyar királynőt is. A nemesi családok közül többek között az Esterházyak, a Széchényiek és a Meskó család választotta a templomot családi temetkezőhelyül. E célra a templom, valamint a kolostor káptalanterme alatt több sírboltot is létesítettek. A sírboltokban, szinte teljes épségben, több száz éves férfi és női ruhadarabokat találták. Magyarországon egyedülállónak számítanak, az itt talált több mint 400 éves, spanyol stílusú, körgalléros női ruha töredékei. A rekonstruált ruha a Káptalanteremben lett kiállítva.
A templomhoz hozzáépült egykori ferences kolostor Káptalanterme a magyarországi gótikus építész kimagasló emléke. A boltíveket tartó konzoloknak és záróköveknek szimbolikus jelentéssel bíró díszítése egyedülálló Magyarországon.
Az 1676-os soproni tűzvész után kezdődött a templom barokk átépítése, mely a 18. században is folytatódott. 1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, így a ferencesek is kénytelenek voltak elhagyni rendházukat, a templom 1802-ig használaton kívül állt. Ekkor a bencések tulajdonába került, akik több átalakítást, felújítást is végeztettek id. Storno Ferenc irányításával.
A legutóbbi megújítás után, 2011. augusztus 14-én Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szentelte fel a templomot.
A KÁPTALANTEREM JELENLEG NEM LÁTOGATHATÓ!
