Balf
A világörökség részét képző Fertő-táj egyik ismert szőlő és bortermelő területe Balf, mely közigazgatásilag 1986-tól Sopron része. Gyógyvízét már a római korban ismerték, melyet nem csak fürdőzésre, de ivókúraként is alkalmaztak. A fürdőnek a XVI. századtól kezdve különleges gyógyerőt tulajdonítottak, a dualizmus korában a legjelentősebb fürdőhelyek között tartották számon a Osztrák-Magyar Monarchia területén.
Balf magyar neve a község német nevéből (Wolfs) származik, ami Szent Wolfgang (Szent Farkas) püspök kultuszához kapcsolódik. Szent Wolfgang volt Szent István király feleségének, Gizellának a nevelője.
Látnivalók:
Ivókút: A település Fertőrákos felé eső részén 2008-ban adták át az ivókutat, melyből bárki szabadon fogyaszthat, vihet magával az útra. A díszes ivókutat a Zsolnay Porcelánmanufaktúra készítette.
Angolpark a fürdőkápolnával:·A balfi gyógyfürdő parkjában álló barokk fürdőkápolna 1773-ban épült Szent József tiszteletére. A barokk kápolnát díszítő mennyezeti és fali freskókat és az oltárképet is Dorffmaister István készítette. Dr. Wosinski István orvos 1898-ban vásárolta meg Soprontól a gyógyfürdőt. 15 évvel később a kápolna is a tulajdonába került. Ekkor éli a fürdő a virágkorát, Karlsbad (Karlovy Vary) és Franzenbad (Františkovy Lázně) mellett az Oszrták-Magyar Monarchia legkedveltebb fürdőhelyei közé tartozott. Az itt található forrásból feltörő kéntartalmú gyógyvíz, a lítium tartalmú, szénsavas „balfi víz” (borvíz), valamint az iszapkezelésekhez használt gyógyhatású iszap a Fertőből alapozta meg a gyógyhely népszerűségét. Patakkal átszelt festői szépségű gyógypark a Rehabilitációs Gyógyintézetet öleli körbe. A széles sétáló utak mentén színes padok, szobrok fogadják a vendégeket. A parkban facsoportok, tisztások, pompás virágszőnyegek váltogatják egymást. A vadregényes táj megnyugtató kék és zöld színben gazdag. A húszholdas park ideális helyszín a gyógyulni és felüdülni vágyók számára.
Szent Farkas-templom: A gótikus szentéllyel rendelkező aprócska templomot a festői kilátású templomdombon találhatjátok, erődszerű temetőfallal körbe véve. A temetőfal előtt a meggyilkolt zsidó munkaszolgálatosok (köztük Szerb Antal) emlékére emelt Nemzeti Emlékhelyet láthatjátok.
Evangélikus templom: A faluközpontban álló templomot (torony nélkül) az 1781-es türelmi rendelet után kezdték építeni, tornyot 1940-ben kapott az épület. A templom barokk berendezéséből kiemelkedik a közel 200 éves orgona (a soproni König Fülöp orgonakészítő munkája), amely az Orgona határok nélkül programsorozat során is szerephez jut.
Balfi Gyógyfürdő: A Balfon feltörő gyógyforrásokat már a rómaiak is ismerték. Számos lelet bizonyítja, hogy a II. században, Marcus Aurelius császársága idején fejlett fürdőélet volt a településen. A gyógyvizeket nem csak fürdésre használták, hanem fogyasztották is. A Balfon található kénes forrásokat 1975-ben gyógyvízzé nyilvánították. Napjainkban hatemeletes gyógyszálló és kórházépület áll a fürdő mellett.
