Az angyalok nem sírnak
Két ifjú felkelő bedörömböl egy „tisztes polgári” lakásba, hogy a jó fekvésű ablakban lőállást alakítsanak ki. Hoznak magukkal üvegeket és benzint is, hátukon géppisztoly. Csak két nő van otthon, egy lány és a mostohaanyja. Nem örülnek a látogatásnak. A vidáman készülődő fiúkat nem is tudják lebeszélni őrültségnek tűnő vállalkozásukról. Hazatér az apa..., az orosz tankok pedig egyre közelednek.
1956 októberének utolsó napja és novemberének közepe. A győzelem, a szabadság, az együvé tartozás mámora, majd a leigázottság, a rabság, a tehetetlen düh pokla. Két felvonás. Két világ. Egy fiú és egy lány. Egy férfi és egy nő. Egy kisfiú és egy orosz tiszt. Egy bátor legény és egy orvlövész. A megtorlás sötétje és az örök szabadság ragyogása. A halál és az élet. Az „élet” és a Lét.